Flow Szinkronizáció Kérdőív: az optimális élmény mechanizmusának mérése társas interakciós helyzetekben

Absztrakt Elméleti háttér: Az optimális élmény (áramlat, flow) különböző helyzetekben való vizsgálata széles körű kutatási területté vált a pozitív pszichológiában, azonban az interakciókban való működésmódja továbbra is megválaszolandó kérdést jelent. Cél: Az áramlat-élmény dinamikájának kihívást jelentő, interakciós helyzetekben való kvantitatív vizsgálatának támogatására célunk a Flow Szinkronizáció Kérdőív (FSZK) kidolgozása. Módszerek: A mérőeszköz fejlesztése racionális és empirikus tesztszerkesztési hagyományokat is követ. A kérdőív kidolgozása az elméleti alapon létrehozott tételsor után négy empirikus vizsgálat során valósult meg, melyekben összesen 2077 felnőtt vett részt (két laboratóriumi kísérlet: N1 = 60; N2 = 100; két kérdőíves kutatás: N3 = 358; N4 = 1709). Eredmények: Az eredmények szerint a végső, 28-tételes mérőeszközt öt jól interpretálható faktor alkotja, melyek a közös feladatmegoldáshoz kapcsolódó flow-élményre, valamint a motivációs és koordinációs (feladat- és kapcsolatfókusz) aspektusokra vonatkoznak: 1. Hatékonyság és összehangoltság a partnerrel (12 tétel); 2. Bevonódás-élmény és koncentráció (5 tétel); 3. Motiváció és pozitív hatás a partnerre (3 tétel); 4. Motiváció és tanulás a személy számára (4 tétel); 5. Koordináció a partnerrel a tevékenység közben (4 tétel). A skálák belső konzisztenciája megfelelő. A kérdőív látszatérvényessége elfogadható, az áramlat-élményhez kapcsolódó konvergens validitása megfelelő, a skálák a flow-élmény faktoraival közepes mértékű együttjárást mutatnak. Következtetések: A FSZK kidolgozása hozzájárulhat a flow-szinkronizáció konstruktumának operacionalizálásához és a társas flow-élmények jövőbeni empirikus vizsgálatához

A társas helyzetben tapasztalt flow-élmény kapcsolata a boldogságorientációkkal = Flow in Social Interactions and Its Relationship with the Orientations to Happiness

Háttér és célkitűzések: Az áramlatélménnyel teli, elkötelezett élet a boldogságorientációk egyikének tekinthető, a teljes élet része, az élvezetes és jelentésteli élet mellett. Társas helyzetben való megélése miatt a jóllét növelésének egyik eszköze is lehet. A társas helyzetben tapasztalt flow összefüggéseit a jóllét különböző dimenzióival eddig nem vizsgálták, holott a társas kapcsolatok jóllétnövelő szerepét több koncepció hangsúlyozza: jelen vizsgálat célja a flow-élmény társas helyzetben való átélésének boldogságorientációkhoz kapcsolódásának feltárása. Módszer: Online kérdőíves módszerrel lebonyolított kutatásunkban 1060 fő, 18 éven felüli válaszadó vett részt, életkori átlag (szórás) = 26,67 (10,76). A kérdőíveket anonim módon töltötték ki: Általános Flow Leírás, Általános Flow Leírás Társas Interakciókban, Flow Állapot Kérdőív, Flow Szinkronizáció Kérdőív, Boldogságorientáció skála. Eredmények: K-központú klaszterelemzéssel az élvezetes és jelentésteli boldogságorientációt leíró változókkal a résztvevőkből négy csoportot alkottunk: jelentésteli, örömteli boldogságorientációval jellemezhető személyek, üres, valamint teljes életet élő személyek. Eredményeink szerint az üres és teljes életet élők csoportja mindegyik vizsgált változó mentén különbözik (flow-élmény gyakorisága egyéni és társas helyzetben, flow-élmény minősége, flow-szinkronizációs összetevők), a hatásmérték közepes értékeket vesz fel, a megmagyarázott varianciaarány 5–13% között mozog. Az élvezetes és jelentésteli boldogságorientációt követő csoportok nem különböztek észlelhetően a flow és flow-szinkronizációs összetevők mentén. Következtetések: Eredményeink alapján valószínűsíthető, hogy a flow-élmény társas helyzetben mind az élvezetes (hedonisztikus) boldogságúthoz (az élményt követő pozitív érzelmek megtapasztalása segítségével), mind pedig az értelemteli (eudaimonikus) boldogságúthoz hozzáköthető (a fejlődés és növekedés, motivált cselekvés végzése útján), továbbá feltehetőleg a teljes élethez szükséges. Background and aims: Engaged (or flow-full)life is one of the orientations to happiness, part of the full life. Experiencing flow in a social interaction can enhance well-being, however this relationship has not been studied yet. The current study aims to reveal how social flow components relate to orientations to happiness. Method: 1060 adult people participated in the online survey study – age: M(SD) = 26,67(10,76). They filled in the questionnaires anonymously: General Flow Description, General Flow Description in Social Interactions, Flow State Questionnaire, Flow Synchronization Questionnaire, Orientations to Happiness measure. Results: We executed K-means cluster analysis with relocation to create four groups based on the hedo-nistic and eudaimonic orientations to happiness: eudaimonic, hedonistic groups, a group living an empty, and a group living a full life. The results suggest the differences between empty and full life in most of the flow-related variables (frequency of flow in solitary and social activities, quality of flow, components of flow synchronization), the effect sizes are moderate, the explained variance values by group memberships are around 5-13%. Eudaimonic and hedonistic group members were not different from each other in the measured flow and flow synchronization components. Conclusions: According to our results flow in a social interaction may contribute to the hedonistic (through the experience of positive emotions after flow) and eudaimonic (through development and growth, motivated activity) orientations to happiness as well, and it can be one necessary factor of full life

A Flow Szinkronizáció Kérdőív pszichometriai jellemzői: reliabilitás- és validitásvizsgálat

Elméleti háttér A humán interakciók során szinkronizációs, koordinációs tendencia figyelhető meg, amely akár az élmények szintjén is megvalósulhat. Korábbi eredmények szerint a közösen végzett tevékenységekben intenzívebb áramlat élmény (flow) tapasztalható, mint egyedül. A jelenség működéséhez hozzájáruló tényezőket flow szinkronizációnak neveztük, amelynek mérésére kidolgoztuk a Flow Szinkronizáció Kérdőívet (FSZK). Cél Jelen kutatás célja az FSZK pszichometriai jellemzőinek, a skálák belső megbízhatóságának és validitásának vizsgálata. Módszerek A kutatás keresztmetszeti módon, különböző konstruktumokat (flow, a diádikus interakció sajátosságai, szorongás, éntudatosítás) vizsgáló kérdőívek segítségével történt, az adatfelvétel online felületen zajlott. A vizsgálatban 367 felnőtt vizsgálati személy vett részt (az életkor átlaga 28,5 év, SD =12,89 év). Eredmények Az eredmények szerint az FSZK skáláinak belső megbízhatósága megfelelő, az ötfaktoros struktúra igazolt (χ2(336) = 857,27, p < 0,001, CMIN/df = 2,55, TLI = 0,900, CFI = 0,911, RMSEA = 0,065). A kérdőív kritériumvaliditása az elvártak szerint alakult: a flow állapottal, a diádikus interakció szubjektív élményeivel, a kíváncsisággal a konvergens validitást igazoló összefüggéseket kaptunk, míg az éntudatosítás, feszültség, szorongás faktoraitól és a düh tényezőitől különböző konstruktumnak bizonyult. Következtetések Az eredmények szerint tehát az FSZK alkalmas a flow szinkronizáció konstruktumának megragadására, megbízható és érvényes mérésére

The Development of a Shortened Hungarian Version of the Savoring Beliefs Inventory

Background: The Savoring Beliefs Inventory (SBI) has been widely used to measure attitudes towards savoring positive experiences. Aim: Our aim was to develop a short yet reliable and valid form of the inventory for use in circumstances where the application of the full form is not feasible. Methods: We used two separate samples in our cross-sectional research. We used convenient and snowball sampling methods. One sample (n = 3.782, males: 274, females: 3.485, gender not identified: 23, ages ranged from 18 to 86 years, mean: 43.6 years, SD = 13.7 years) completed the original SBI, which consists of 24 items, while the second (n = 825, males: 112, females: 713, ages ranged from 18 to 100, mean: 41.4 years, SD = 11.1 years) completed a shortened form, consisting of 10 items. In the second study, participants also completed other well-being measures so that we could assess external validity. Results: According to our results, the 10-item short form of the SBI has sound psychometric properties that are comparable to those obtained using the full form. Cronbach’s alpha values of initial scale = savoring via anticipation: 0.86, savoring the moment: 0.84, savoring via reminiscence: 0.84; reduced scale = savoring via anticipation: 0.85, savoring the moment: 0.81, savoring via reminiscence: 0.81. The fit indices show that the ten-item, 3-factor model was confirmed (RMSEA: 0.060, CI90: 0.049, pClose: 0.07, CFI: 0.966, TLI: 0.952, SRMR: 0.027). The external validity of the SBI (10) was also demonstrated. Conclusion: The Short Savoring Beliefs Inventory has got appropriate psychometric properties, therefore it can be used in future studies about a Hungarian population

A képességalapú érzelmi intelligencia: új paradigmák a tesztfejlesztésben és pontozásban. Hazai tapasztalatok az érzelemmegértés és érzelemszabályozás szituációs tesztekkel

Jelen tanulmány két, a MSCEIT (Mayer–Salovey–Caruso Érzelmi Intelligencia Teszt) alternatívájaként megjelenő érzelmi intelligencia (EI) tesztre: az Érzelemmegértés (STEU) és az Érzelemszabályozás (STEM) szituációs tesztekre fókuszál. A STEU azért újszerű megközelítés az EI-mérés területén, mert bevezeti a sztenderdekre épülő pontozás lehetőségét, a STEM pedig azért, mert az SJT (situational judgement test method) megközelítést alkalmazza. Jelen kutatás célja a STEU- és STEM-tesztek magyar változatainak elkészítése, valamint a tesztek megbízhatóságával és validitásával kapcsolatos bizonyítékok bővítése. A tesztek érvényességének vizsgálata során a STEU- és STEM-pontszámok fluid intelligenciával, vonás EI-vel, érzelemfelismerő képességgel, személyiséggel, valamint az alexithymiával és az élettel való elégedettséggel mutatott együttjárásait elemeztük. Konklúzióként megállapíthatjuk, hogy ezek az új tesztfejlesztési, illetve pontozási megközelítések hasznosak és ígéretesek a képességalapú EI-mérés területén, ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek, ha igazolni szeretnénk, hogy a STEUés a STEM-tesztek inkább mérnek érzelmi intelligenciát, mint más kognitív képességet, illetve, hogy az EI-feladatok együttesen különálló faktort alkotnak, amely megkülönböztethető más kognitív képességektől

Köszöntő

1. A Magyar Pszichológiai Szemle főszerkesztőjének köszöntője 2. Bevezetés és köszöntés Oláh Attila 70. születésnapjár